Mozdonyágy

Kitaláltam, hogy hogyan lehet egyszerűen rögziteni az ágyrácsot. Meg is csináltam. Lekentem fapasztával a hibákat. Majd ha megszáradt, csapok egy akkora csiszolás partit, mint még soha :-)

Megalkottam a merőleges fúró szerszámot. A fúróállványnak készítettem egy másik talpat, fából, amit oda tudok rögzíteni az ágyhoz, így az állvánnyal tudok igen jó pontosságú merőlegest fúrni. A másik talp egy hulladék gerenda darabból áll, amibe fúrtam egy 25 mm-es likat, jó mélyet. Van erdészfúróm, azzal. Nagyon jó kis dolog ám ez az erdészfúró ;-) Aztán a 25 mm-es lukba belepasszíroztam (gumikalapáccsal) a 25.5 mm-es állványszárat, fogalmam sincs, hogyan fogom szétszedni :-)

Na, így fúrok ezzel merőlegest nagy pontosan:

Egy próbadarabon ki is próbáltam, hogy tudok-e ezzel excenteres rögzitést csinálni. Tudok. Másfél óra alatt. Nagyon nem éri meg, akkor már inkább csapolok-ragasztok.

A kéményt és a kazánelejét összeragasztottam íme, előlről, hátulról:

Látható, hogy helyén van a létra. Elszámoltam ;) pontolsan olyan lett, amilyenre terveztem, csak éppen rosszul terveztem. majd szétütöm, csinálok másikat.

4 óra volt ma.

A terv annyiban módosul, hogy nem várjuk meg, amig teljesen kész lesz, hanem a leghamarabb (jövő héten) a végső festés és fiókok nélkül beüzemeljük.

Tapasszal kijavitom a fa hibáit, lealapozom, készre csiszolom és már megy is a hálószobába.

Tegnap szabit vettem ki, tehát az 8 óra minusz az egyik oldalt, nem utaztam, az már 10 óra minusz az egyik oldalt, viszont a létrára csak 4 órát költöttem, az időfelhasználás vastagon negativ. Valamit javitani kell ezen.

Fel- és lemászáshoz leakasztható létra lesz. leakasztható, mert mögötte van 2 fiók. Függő létra, nem támasztott, mer sok hely nincs.

Vettem erdészfúrót (készlet, 15-20-25-30-35 mm) és faanyagot. A létra fokai valami évtizede itt heverő gereblyenyél adományai. Nem tudom milyen fábol van, hihetetlen erős, nem úgy néz ki, mint ami valaha az életben eltörne, mindgy, hogy 15 kg vagy 150 kg a létrahasználó ;-)

Az erdészfúró valami nagyon finom szerszám. Még soha nem használtam, tehát próbafúrást csináltam elötte. Gyönyörűen dolgozik, nagyon tetszik.

Kicst van fűrészpor :-)

Játék a végtelennel:
- Kedves Rózsa, mennyi időt lehet egy ágyra áldozni?
- Bármennyit.

Az alábbi képen látható, hogy a létrába bevéstem az akasztót.

Aztán a létra mégiscsak ragasztással készült, ime itt köt (24 órát köt)

Szóval elkészült a doboz. Jólvan apa, jólvan.

A sikeres munkáért megjutalmaztam magam egy csavarbehajtófej (bit) tárolóval, úgy is annyi bitem van, soha nincs helyük.

Az eszköz mintegy másfél óra alatt készült el :-) kint az udvaron fagyoskodva, mikozben bizonyos félévesek :-) aludtak a házban.

Ha jól megnézed, az előző posztban is látszik. A képek nem postolási sorrendben készültek.

A műhelyszekrény ajtaján lévő kisvonat-kép a királyréti kisvonat egyik dizelmozdonya.
 (Hűtőmágnes)

Vagyis szerkezetkész az ágy. A bútoroknál van egy fő teherviselő elem, minden azon lóg. A mozdony még sehol sincs :-) De aludni már lehetne benne.

Beraktam egy ágyrácsot (készen véve, ikea) A sámli azért van ott, hogy könnyebb legyen bemśzni/felmászni. Ez egy különleges kép: sokat kellett kérni a fiamat, hogy legyen egy masiniszta nélküli kép ;)

Az ágyrács tartó sinek az oldalfalat merevítik is, így adja meg az ajtónyílással gyengített oldallap azt a merevséget, amit elvárok. (A súlyomtól meg se nyikkan).

Plusz 1.5 óra.

A rácstartó sinre 10 centinként lukat szeretnék. 10 centinként 1 csavar fogja tartani.

Elő az állvánnyal! vasat fúrni nem olyan egyszerű, mint lucfenyőt. Hirtelen olyan komolynak tünt a helyzet, ez már igazi, acéllal dolgozni az hangulatilag más, mint fával.

Réges-rég, mikor előszőr vettem fémfúrót, úgy véltem, acélt (vasat) fúrni mindig nagy szenvedés. Aztán egy reklámban láttam egy hasonló képet, mint itt alant. Na ezt nem lehet megcsinálni, ilyen fúro nincs, tamáskodtam magamban, majd vettem egyet. HSS-TiN (high speed steel - titan nitrit) fúrószárral meg lehet csinálni a sorozatfúrást. Nagy becsben is tartom.

Az eset után teli lett a műhely apró, borotva éles fémforgáccsal, ki is takarítottam rögvest.

+ 2 óra

A gyereket a matrac tartja. A matracot az ágyrács. Az ágyrácsot a rácstartó sin. (a sint az oldallap). Sin helyett lehetne használni valami 2x2-es falécet is jól odacsavarozva/ragasztva, azoban akkor a matrac teljes tartószerkezete több helyet foglalana. Van ahol ez nem baj, de itt takarékoskodok a magassággal.

A sin lehet egy 2x2-es szögvas (negyedszelvény), kapható, ahol kapható. Lehet még L profilra hajlított lemez. Ez a képen egy ikea-L-lemez, az ikea ágyak felében ez van. Az ikeában az ügyfélszolgálatnál néha lehet kapni alkatrészt, kérni kell. Ez most volt, adtak, olcsó is volt, jó is. Nem kell paráznom, hogy kibírja-e a gyereket, mert biztos kibírja: erre lett tervezve. Festeni sem kell, galvanizált stb. Csak éppen 2 méteres, nekem meg 140,8 cm kellene. Akkor levágjuk. Satu, fémfűrész. Persze hosszabb lett pár mm -rel, tehát végén a flex is előugrott egy kis igazitásra.

A 200 cm-ből egyik oldalán vágjak le 60 cm-t, vagy mindkét oldalán 30-at? A végin speciális lukak vannak, amik nekem nem kellenek. Akkor mind a két végéből. Nem egy munkatakarékos kivitelezés :-)

Konkrétan az egyik oldalából 35 cm-t, a másikból 25 cm-t vágtam le, mert egy kósza pillanatban úgy éreztem, hogy 200-140=70. :-)

Ma volt mondjuk 3 ora idáig, tegnap másik 3.

Az ágy nagyobbrészt bútorösszehúzó csavarokkal van szerelve, időnként a csavar alatt meg is ragasztva.

Előszőr nagyon pontosan összefogom az illesztendő lemezeket. (pllanatszorító, 10 perc egy sarok). Az 1. képen látható, ahogy egy új elem (a feljáratnak kivágott résszel) a helyére kerül. Az összefogás után bejelölöm a csavarok helyét. A csavar alkotóelemei: szára, nyaka, feje.  A szára áll a magjából és a menetből Ennek a csavarnak 4mm átmérőjű a magja. Ha nem akarom, hogy feszítse a fát, akor 4 mm lukat kell neki teljes hosszában készíteni. Ebben is különbözik a bútorösszehúzó a facsavartól, mert ez utobbi elég puha fa esetén nem igényel előfúrást. A bútorösszehúzó viszont elég vastag ahoz, hogy elegendő nyíróerőt is átvigyen, ezért választottam azt. A nagyobbik kézifúrómba be van fogva a 4 mm-es fafúró, mégpedig úgy, hogy pont olyan hosszú, amilyen mély likat kell fúrnom. Kézben tartott fúróval mélyitem ki a lukat. Nem pont merőleges, de sebaj, mert ez átmenőcsavar, ész óssze van fogva a két lemez, mindenképpen pontos lesz. Majd kis kézi szerszámmal kimélyítem a csavarfej helyét. Ez egy spéci, csavarfejhely-marófej ;) (2. kép). A csavar nyakának 7 mm széles luk kell (különben szétfeszíti a 4mm-es lukat) és pont olyan mély, amekkora a csavar nyaka. Itt a 7-es fúrószár, rajta egy mélységhatároló gyűrűvel, mellette odamérve a csavar. (3. kép). Ezzel az előírt mélységig mélyitem a lukat. Az egész túl közel van az anyag széléhez, egy-két rostot kikap (4. kép) Ezek után kézzel beillesztem a csavarokat, és egy akumulátoros fúróval (csavarbehajtóval) betekerem. Ezek imbuszos csavarok, 'ikeaimbusz' teljesen jó hozzájuk. Mégis géppel hajtom be, lévén van gép, lustaság és 50 ilyen csavar. (5. kép)

A kikapott rostot helyét majd a festés-csiszolás elött fapasztával betapasztom. Az összes csavarfej sík alá ment, tehát azt is le tudom kenni fapasztával, lehet, hogy egyáltalán nem is fognak látszódni.

Jegyezzem fel, hogy ma reggel 5 perc alatt bejelöltem 4 luk helyét, amit majd máskor fogok kifúrni? Feljegyeztem.

Ha fiamra nem ügyelve a saját tempómban dolgozom, akkor annyira telítődik élménnyel, hogy szétcsúszik az önkontrolja, csak mindenhez kapkod, 3 másodperces egybefüggő mozdulat-, gondolat-, beszédsora sincs. (2 és fél éves) Erre mondjuk azt, hogy pörög. Pontosabban csak én mondom erre, hogy pörög, anyja szerint tombol, hasonló gyerekek hasonló állapotára az utcán hallottam már, hogy 'idegbajos', 'szemét', 'rossz/gonosz'. A gyerek pörgését pedig én okozom. A  kulcsmozzanat az, amikor ismételten kérdez valamit, és nem kap annyiszor választ, ahányszor kérdez. Az ismételt kérdések a külső élmények feldolgozásához kellenek esetleg a belülről felemelkedett félelemgombócok kimasszírozásához szükségesek. Ha az nem történik meg, akkor ez megakad a kis tudatában, mondhatjuk azt, hogy félelmet szül, ez mindegy, a lényeg az, hogy megakad. Ha túl sok ilyen gombóc van, akkor pörög. Ha lefekvéskor egyetlen egy ilyen kis gombóc is van, akkor azt álmában teszi helyre. Nem biztos, hogy jó helyre. Nem biztos, hogy jó álommal, főleg a félelem-gombócok tudnak nehéz éjszakát okozni.

Nézzünk példát. 'ezt hogy hívják?' válaszolok, hogy kombináltfogó. Megkérdezi mégegyszer. Ekkor stopp, leállok, és annyiszor ismétlem, hogy ez a kombináltfogó, amíg kérdezi. Ha azonnal leállok rá figyelni, akkor 2-3 szor kérdezi, ha 2 másodperccel később, akkor 8-10 -szer.  Az utcán látok olyanokat, hogy a felnőtt (mondjuk másik felnőttel beszélgetve) eleve csak a 30. kérdésre válaszol. Ilyenkor ez már veszetett ügy: le kellene ülni a gyerekkel egy ingerszegény, csendes helyen fél órára megbeszélni a világnak ezen nagy problémáját, de ha az adott felnőtt 8 másodpercet sajnált az azonnali válaszra, akkor majd pont 1800 másodpercet fog áldozni, hogy bepótolja? Ugye, nem. Önzőség ez, úgy vélem.

Szóval a gyereket kezelhetetlenűl pörgő állapotba tudom hozni egy óra alatt, és (legalábbis az enyimet) vissza is tudom hozni onnan úgy 30-40 perc alatt. Ez tőlem függ, nem tőle, stimt?

Ma az ágy hátfalának (a mozdony bal oldalának) legfelső deszkájának egyik oldalát raktuk a helyére, meg éleztem is egy kicsit, abból sok kell. Mondjuk 30 perc érdemi (közös) munka.
 Ezen munkamenyiségnek cca 35-szöröse van még hátra, plusz a festés.

Ma este nem terveztem barkácsolni. Csak éppen este hazaérve fiam a címben szereplő kijelentést/vágyat/óhajt mondta, nem volt nehéz beleegyezni. Hát akkor kifurtam 48 csavar helyét (a kazánt elölről egy kerek fémlap zárja. ez a fémlap nyitható, és általában körbe szegecselt. Itt is lesz egy kerek (60 cm átmérő) lap, amit szegecs helyett 48 darab gömbölyű fejű csavar díszít. A nyithatóságot nem fogom megvalósítani, mindennek van határa:-).

A mai nap így 10 perc munka megvolt.

Este fiam szembesült a negyedkész ággyal. Felismerte, hogy vonat, elnevezte Thomasnak. Nahát, hogy mik vannak;-) Talán mégsem lesz nélkülözhető a kék festék?

Mellesleg délben vettem csavart, este meg (le)éleztem egy kicsit a fiam társaságában, 5 perc munka 20 perc játék.

Igazából nem zavar, hogy segít, alig vagyok lassabb miatta. És ha azt akarom, hogy egyszer majd a segítségével jobban haladjak, mint anélkül, akkor elötte sok-sok évig hagyni kell az érdeklődő, lassító segítségét. Egy frászt. Egyszerűen tetszik, ahogy ott lebzsel, ahogy funkcionálisan helyesen használja a marokcsavarozót, ahogy befogja az apró marhaságokat
a satuba, amikor kiváncsiságtól remegő kézzel kihúzza a szerszámosfiókot.

A nőm hirtelen ötlettől vezérelve hajnalban felöltöztette a kicsit, ozt elment vásárolni. A csöppség fel sem ébredt a gondos öltöztetés alatt, reggel 7 nem a szokásos kelési ideje. (10-kor szokott kelni.)

A nagyobbik meg a nagyanyjánál van, igy hát szándékosan késtem a melóhelyről, s 7:15 - 8:45 között szerelgettem.

Pl felraktam a sarokerősitő pántokat. El is fogyott rá a csavarom :-)

A fal felöli oldal középső deszkája (a fiókok hátfala) is felkerült, az első durva pontatlansággal. (Nem fog látszódni.)

Csináltam egy teljes képet is, rossz vakuállással ;)

Délre ünnepelni mentünk. Pedig nekem (s a nagyobbik fiamnak) az volna ünnep, ha jó sokat szerelnénk. A kisebbik fiamnak még minden étkezés ünnep ;) A világban nem csak munka-, és műhelyszocialicázió létezik, hanem ilyen családozunk-leülünk-eszünk-beszélgetünk féle is, el kell fogadni, el kell viselni. Csak balettra ne, oks?

Délelött késett a sógor, felébredt a kisebbik (a nagyobbik 7-kor keltett, ki hogy van ezzel?) szóval volt időm vagy 1 óra pepecselni. Aztán a nagyobbikat otthagytuk a nagyanyjánál, este 9-re értúnk haza, s mivel a kisebbik csak 11 táján fekszik/alszik, így volt 2 órám még. Hah! micsoda két óra! A jobb és bal keréksort, valamint az elejét és a hátúlját sikerült öszeilleszteni.

Lássuk. Az elsõ sarok:

Jól látható az elejére rakott támasztó álláb, a műhely patyolat tiszta padlója, meg a sarkot tartó 4 pillanatszorító. Pepecs munka pontosan összeilleszteni, pláne az elsőt, ahol még egyik lapot sem tartja semmi. Az összeillesztés után átfúrtam, majd az illesztést szétszedtem, az egyik furatot kimélyítettem, az illeszkedést bekentem ragasztóval, összeillesztettem, s becsavartam a csavarokat. A második összeillesztés is nagyon pepecs munka, és a ragasztó miatt sietni is kell. Egyébként így néz ki a sarokillesztés belülről:

Az ilyen egyedi munka jelentős része a célszerszám elkészítése. Majd a célszerszámmal gyorsan elvégezzük a feladatot. Ilyen volt pl a kerekek sablonja. A sarokillesztéshez is lehetne készíteni célszerszámot, talán 5 ilyen ágynál már csinálnék is, azonban most teljesen jó lesz a fahasáb 4 pillanatszorítóval. A pillanatszorító univerzális szerszám.

Van nekem belőle 9, itt látható 7:

Nem szeretem a vacak szerszámot. Így aztán vettem 2 jó pillanatszorítót. Aztán kevés volt. Vettem még egy jót. Aztán rájöttem, hogy ugyan 2-3 szorítót használok rendszeresen, de néha sok kell. Akkor vettem a teszkoosanban gagyiból 6-ot. A műhelyem össz szerszám költsége cca 200e, ha mindenből csak minőségi lenne, akkor vagy nem lenne, vagy 2 misi lenne.

A képen még pompásan látszik a kézzel simitott, anyagában színezett cementpadló, kicsit dimbes-dombos, az ágy rajta illeg-billeg. Azt' dolgozzak pontosan, mi?

Gyorsabban kellene dolgozni, mert a téli fűtési szezon végén a 40%-ra leszárított levegőben ezek a 3. osztályú faanyagok vetemednek. A kész ágyban egymást tartva nem hordósodnának/vetemednének ennyire.

Szóval kész a doboz aljának mind a 4 sarka. Ha ez egy fiók és dísz nélküli egyszerű ágy
lenne, akkor már mehetne is festésre. Így viszont még csak a munka negyedénél tartok. Vagy harmadánál.

Ma ismét volt időm, vagy 4 óra. Egyrészt befejeztem a kerekek leélezését, másrészt összeragasztottam az ütközõt a homlokfallal/hátfallal, harmadrészt elkészítettem a kerekek festési sablonját, a hajtórúddal. Elég pepecs, sok mérést igénylő meló volt. Íme a sablon:

Vettem az obiban 4 sarokpántot, 8 centi széleset. Az úgy van, hogy jártamban, keltemben (buszon, ebédkor stb) jár az agyam, és próbálom elképzelni az ágy erõjátékait. Eközben stresszelem magam, hogy el fog törni, végül is, van két fiam, várható egy kiadós férfikommunikáció (bunyó). Szóval, merevitve lesz a leggyengébbnek kinézõ rész. Bementem az obiba, megnéztem a sarokpántokat. Kiválasztottam egy jó vastagot, latolgattam a kezemben. rövid töprengés után beláttam, hogy az a mestergerendát megtartaná ;-) szóval visszatettem, és választottam egy vékonyabbat.

Láttam az obiban egy fúrószár támasztó-pozicionáló kis müanyag-fém bigyuszt.
Kifejezetten magamfajta hobbistáknak, a pontosabb köldökcsap-fúrás elõsegítésére. Azt hiszem, veszek egyet, s ha sokat javul azzal a fúrási pontosságom (a merõleges elsõsorban) akkor kivitelezhetõ az excenteres összefogás (mint az ikea bútorokban) Annak örülnék :-) Ugyanis nincs ötletem más a vezetõfülke összerakására.

Ma is éleztem 20 percet a második keréksor elsõ oldalát. Asszony bejelentette, hogy hétvégén nem lesz barkácsidõ :-(

érteni fogom én egy év múlva, mit írtam ide? :-)

Ma munka után megin' volt 20 percem foglalkozni az ággyal. Befejeztem az egyik oldali keréksor leélezését. Ezek szerint a másik oldali keréksor 40 perc lesz. Meg kell tervezni a létrát is, és csak utána tudom összerakni a fõ dobozt.

Nem lesz ez így jó. Ha most hétvégén megint csak 8 órát tudok az ágyba fektetni a 32 ébrenléti órából, akkor ez az ágy nem lesz kész ebben a hónapban. Ez nem jó.

Ki kellene venni 2 nap szabit úgy, hogy a nõm valahol másutt van a gyerekekkel, vagy az egyiket a nagyanyjához berakni hétvégére, vagy valami.

Milyen már szabit kivenni egy hétvégi hobbihoz?

Ma reggel, minkábamenetel elõtt, pár percet kerekítettem az éleket. A vágások után éles szélek maradnak, ezt sem a fa nem szereti, sem a homlokkal nekiesõ kisgyerek. ezeket tehát le kell gömbölyíteni. Rengeteg él van, babramunka, nem látványos, de muszáj. Az ilyen maradék pár percek pompásak rá. Kellene belõlük vagy 200.

Ma vettem 8-as anyát.

Van itthon, persze, egy dobozzal, 'valahol'. Az úgy volt, hogy akkor még egyedüli fiam éppen jár, pár szót beszél állapotban lézengett a mûhelyben, leemelte a 8-as anyák dobozát, és kijelentette, hogy gyöngy. Mondom neki, nem gyöngy, hanem anya.

Anya? néz rám döbbenten, tágra nyílt szemmel, láthatóan kisiklott benne egy kicsit a világ. Jajj, mondom, anyacsavar, csak így hívjuk.  Persze, Anya bent ül (már pocakkal) a szobában.

Onnantól kezdve különös érdeklõdést mutatott a 8-as anyák iránt, s hogy ne a pelusból kelljen elõvadászni, elraktuk egy biztos helyre. Na, ma is ott van. Szóval vettem néhány 8-as anyát a bakosnál. A mozdony kerekének közepét (a tengelyt) nagyfejû kapupánt csavar jelzi, annak másik oldalára kell a metrikus anya. Mellesleg a kerékerõsítõ léceket is átfogja a csavar. Most hogy vettem anyát, megcsinátam a másik oldali keréksor erõsítését is: megkenem ragasztóval, majd felhelyezem a lécet, megszorítom pillanatszorítóval, meghúzom a kapupántcsavart, berakok még 3 facsavart a biztos tartás miatt, kész, másnapra meghúz a ragasztó.

Ma is jutott így negyed óra munka, estefelé. (hazajöttem a munkából dolgozni).

Ezen a nap vasárnapra esett. 6+2 óra munkaidõ jutott, 6 óra szerelni, 2 óra most ezt a blogot kitölteni :-)

A kerekek kivágásához kellene egy körzõ. 20 centis sugár. Nincs, csinálok valami hulladékból. Erre megy el az idõ pl.

Kivágom a kerekeket. Ezeken áll majd az egész ágy. Persze kézben tartott dekopírfûrésszel. Az elsõ kerék után már zúg a fejem. Felveszem a fülvédõt. Érdekes, fülvédõvel türelmetlenebb, enek megfelelõen ponttatlanabb vagyok. Jelölni, méretezni csak füles nélkül!

A kerekeken szállírányra merõlegesen lesz a terhelés. Ez így nem jó. Egy oldallökés, és eltörik mint a pinty (mint a fagyasztott pinty.). Tehát megerõsítem. (bocsi most egy rémszar kép jön)

Ez egy tipikus mérnök-nem-látta konstrukció. Ami a tapasztalatomban már elõfordult balaeset, arra felkészülök. Nagyon. Kiszámolni nem tudom a szükséges erõsítés mértékét, végigszámolni az egész konstrukciót meg még úgy se, így aztán néhány helyen irreálisan erõs lesz, néhány helyen meg meglepõen gyenge. A családi házak többsége is ilyen. Esetleges.

Az ütközõk kivágására a legjobb szó a küszködés. Apró fadarabok, zúgó fej, vibráló dekopírfûrész, sivító gyerek, ideges anyuka.  A faanyaghoz alig férek hozzá, alig tudom befogni, három befogásra tudtam csak kivágni a kört.

Megigértem, hogy nem ragasztok, ugye?

Nem, igazából csak azt, hogy nem csapolásos-ragasztásos technikával csinálom, hanem csavarozom. Ez itt hátulról meg lesz fogva csavarral, a ragasztás csak úgy. Egyébként ez a mozdony ütközõje, elölre egy ilyen, hátra egy ilyen.

Ennyi elég is volt mára. Gyakorlatilag az összes vágnivalóval kész vagyok (kivéve a fülke meg a kémény), a következõ teendõ beszerezni 8-as anyákat ;) meg összerakni a fõ dobozt. Azután a fiókokat, négyet. Azután a fülkét. Aztán vizezni/szárítani/csiszolni/alapozni/festeni, vagy csak beereszteni az egészet valami viaszos páccal. Aztán kivinni a kertbe és beemelni az ablakon (az ajtón nem fér be). Aztán rábeszélni a fiamat, hogy akarja. Oh, az már egyszerû ;)

joccakát.

A kerekeket összekötõ hajtórúd a jobb és a bal oldalon 90 fok eltolással lesz megrajzolva. Egy ilyen hajtórúd a húzó-, és nyomóerõket is átviszi, azonban a holtponton nem képes nyomatékot vinni (hiszen csavaróerõt nem közvetít, az erõkar meg 0). Nem árt, ha van egy másik hajtórúd, ami pont akkor van maximáls erõkar pozícióban, amikor emez a holtponton. Magyarán, ha a két hajtókar pont 90 fok fázisban van egymáshoz képest. Egyébként, ha egy gõzösön megnézed a két hajtóhengert, azok karjai is 90 fok fázisban vannak egymáshoz képest.

Ezen a mozdonyágyon nincs látható henger. Egy ideig azt hittem, hogy az ilyen rajzok csak a mozdonyt soha nem látott rajzólók képzelgései, aztán a közlekedési múzeumban láttam egy modellt, a nyomtávon belülre szerelt (nem látható) dugattyúpárral. Így megmentettem magam egy hajtásrendszer megrajzolásától.

És hogy mire jó a két festett hajtókarnak, ha 90 fok eltolásban van egymáshoz képest? Talán elkaptam a vonatbuzériát a fiamtól ;) Talán 10 évig bosszantana, ha nem úgy lenne. Kell az a 90 fok fázis, kell, mert lesz mirõl beszélni az arra járó vendég eknek (férfiaknak vetélkedve, nõknek hencegve), és kell, hátha elvetõdik oda valaki, akivel titkos összekacsintással lehet nyugtázni, hogy nem egyedül vagyunk a világban hülyék.

Mellesleg nem kerül semmibe, mert ha két tökegyforma oldalt teszek jobb, és balfelé, akkor lesz pont 90 fok az eltolás (lásd a publikát tervrajzot).

Az ágy fejéhez és lábához kellene egy 75x70 cm darab. Nem kapható. Nem volt kedvem más boltba elmenni, vettem 50-est és egy 20-ast, hogy majd összeragasztom.

Az elsõ munkanap szombatra esett, és 4 munkaóra jutott bele. Ebbõl 2,5 óra alatt elpakoltam a mûhelyben.

A mûhely. Lakótelepi gyerek voltam. Megszoktam a hétvégén a konyhában történõ barkácsolást, kizárólag csak könnyû kézi szerszámmal, ahol a blackendecker már jó márka. Most viszont házas ember vagyok ;) s van egy szoba, 9 m2, ahol van egy mûhelyasztal, egy szerszámosszekrény, egy fagyasztó, egy nagy ruhásszekrény, egy eldobandó mosógép (ergomatt) egy cirkó, egy kamrapolc, meg egy kutya (pumi a lelkem). Meg a házfelújításból ottmaradt két köbméter jó-lesz-ez-még-valamire.

Szóval két és fél óra alatt elpakoltam az asztalomat, meg egy lépést elötte, kizavartam a pumit a kertbe, merengtem azon, hogyha volna fûtetlen garázsunk, akkor ott csinálnám, vagy akkor az is teli volna lommal? Szerintem az is teli volna lommal.

Az összeragasztást köldökcsapolással végeztem. Másfél óra alatt. Na, ezért lesz a többi helyen csavarozva az ágy, mert roppant lassan csapolok-ragasztok. A franciaágyunkat is én csináltam (akkor még 8 köbméterrel kevesebb cucc volt itt), mintegy 5 hónap alatt. Most ennyi idõ erre az ágyra nincs. Mellesleg a nagy ágy végig csapolva-ragasztva készült, viaszos beeresztéssel, egy gramm vas (és egyéb fém) beépítése nélkül. (Ezt most hencegésbõl írtam le.) Majd egy rossz muzdulatnál kitört az egyik lába, akkor kapott oda egy összehúzó csavart. (Ezt meg a tény kedvéért írtam le).

Másnapról van kép is.

Elmentem 8, azaz 8 ezer forinttal a praktikerbe, fáért. Visszajöttem egy érintetlen 8 ezer forintossal. Eltelt egy hét, megvártam a fizetést ;) és elmentem egy 33 ezer forintossal.

Fenyõböl szertném (pontosabban fából szeretném, de a bükk/tölgy esélytelen, nem csak az ára miatt, hanem mert megmunkálni sem tudom), tipikusan luc, tipikusan harmadosztályú, telicsomós, gyorsszárított, vetemedõ lucfenyõ. Ez van, ez az elérhetõ annak, aki csak évente egyszer (se) épít valamit. Lécekbõl ragasztott tábla dívik mostanság, különbözõ hosszban és szélessegben kapható, 18 mm vastagságban. Elkészült az ágyból a szabásminta, lehet beszerezni. Ilyenek vannak benne: 141 x 30 cm. A 141 az pont nem szokásos táblaméret, van helyette 150 cm.

Azért jó a praktiker/obi/baumaxban vásárolni a normális ár duplájáért a faanyagot, mert ingyen vagy olcsón a lapszabászatban méretre vágják. Tizedmiliméter pontosan. Otthon a kézi körfũrésszel eleve nem tudok milliméter pontosság alá menni, másrészt a milliméter pontosság is csak nagyon pepecselõs, lassú munkával érhetõ el. Ezek meg itt nekem fél óra alatt kidobják a nagyon pontosan 141 centit.

Bátyámmal elférfiaskodtunk kétórát a boltban, jól áttargyaltuk az esetet ;) nem kell ehez sör vagy foci.

Meg lett egy csomó csavar, meg ragasztó, a hitelesség kedvéeért megemlítem, hogy a  csavarok a bakostól. A fiókból még csak a fedlapja van, a fiók beszerzése még várat magára (se pénz, se lelkierõ, se pontos terv). Festék sincs még.

Mondom magamnak, kell fekete, kék, piros, ezüst festék, meg egy antik pác. Egy beeresztõs alapozó.  ez 6 féle, az ilyen gyerekbarát, nyál- és rágásálló festékek az 1200-1800 ft közötti sávban mozognak, tipikusan 8 deci - 1 liter kiszerelésben. Mint megtudtam.

Nem csak az zavar, hogy 9e forint a festés, hanem az is, hogy akkor rajtarohad a nyakamon 4-5 liter jó minõségũ festék. A festékbeszerzés elnapolva. Nem árusitanak a vaterán megmaradt 1 decit? (ennyi piros kellene).

A terv az, hogyha már a kölökben sikerült kikeltetni a vonatbuzéria masszív hajtását, biztos örülne egy mozdony alakú ágynak.

Pontosabban a terv az, hogy egy tetszõ ágy, és együtt dolgozás öröme okán kötés alakul ki az ágy irányába, és így nem fog annyira fájni az anya éjjeli közelségének elvesztése. ("hahaha" - hallom a tapasztalt szülõi kórust - "a fél éven keresztüli minden esti sírást, amit az önnálló ágyba szoktatás jelent, úgy sem lehet kihagyni." Azért mi ezt most mégiscsak megpróbáljuk tisztelettel.)

Kell bele fiók. (mondta az asszonyka). Egy picit tiltakoztam, a fiók durván megháromszorozza az ágy bonyolultságát, s nem vagyok benne biztos, hogy életem párja háromszor jobban örül a a fiókosnak.

Kel hozzá pénz. A nyersanyagra egy kicsit több, mint amenyibe egy ágy kerül a teszkoósanban.

Kell hozzá lelkierõ, momentán piszok sok. (háromszor annyi). A lelkierõhöz kell megértés, a mások elfogadása és összhang, tehát lesz az ágyban fiók. Oks?

Kell hozzá jópár óra munkaidõ, olyasfajta,  amiben az egyik gyerek sem alszik, hiszen fúrni, faragni kell. Ez tipikusan hétvégén, tehát tipikusan hétvégén is az anyjukra maradnak a gyerekek. Mondtam már, hogy kell hozzá lelkierõ? Neki is. Tehát lesz az ágyban fiók. A fiókról már egy szót se többet.

Elsõ lépés a mechanikai terv. A második a kinézeti terv.

Íme: